Zichy család

Zichy Nepomuk Jánosnak (1820-1911) és feleségének, Kray Irmának (1830-1913) három gyermeke született: Ilona 1849-ben Pozsonyban, s fiatalon, 1873-ban halt meg. Öccse, Béla 1851-ben szintén Pozsonyban látta meg a napvilágot. A harmadik gyermek Géza 1855. decemberében született, s 11 éves korában, 1866. februárjában hunyt el. Zichy Nep. János, miután megszerezte a lengyeltóti uradalom központi részeit, Lengyeltótiba költözött.

A leégett plébániaházat építették fel, majd 1882-ben a rom.kat. templomot átalakítatták és megnagyobbították. A főúri házaspár jótékonyságával folyamatosan segítette az iskolát. Zichy grófné (báró Kray Irma) az apácazárda és házzá kapcsolódóan iskola és óvoda építést alapozta meg. A tehetséges lengyeltóti fiatalokat továbbtanulásukban támogatta.

Zichy Béla gróf a magyar országgyűlésnek is tagja volt több cikluson keresztül, 1887 és 1915 között. Először az 1887-1892-ben, majd az 1892-1897, az 1897-1901 terjedő időszakban lett a főrendiház tagja. A Kaposvár-Fonyód vasútvonal megépítéséhez Zichy Béla 250 ezer forinttal járult hozzá. Zichy Béla a vadászatnak is hódolt, erről tanúskodik az általunk ismert, eddig egyetlen róla fennmaradt fénykép. Zichy gróf ezer szállal kötődött a versenyló-sporthoz. Nevezetes anyakancája: Szende – Kincsem utód. Volt vaj és sajt gyára. Erdészetében a cser, tölgy és fenyő dominált. Borászatában fő borszőlőfajták: rizling, kövidinka, slankamenka, csemege szőlője a chasselas és muskotály.

Az 1925-ben, halála előtt 3 évvel kiadott statisztikai adatokból tudjuk, hogy Zichy Béla Magyarország 34. legnagyobb földbirtokosa volt, az összes Zichy közül a legvagyonosabb e tekintetben.

Zichy Béla gróf 77. születésnapja előtt mintegy két hónappal, 1928. június 4-én hunyt el Budapesten.